Betanított munka

Betanított munkásnak azt a fizikai dolgozót nevezzük, aki egy adott munkakörben olyan munkát végez, amelyhez elegendő egy általános iskolai (nyolcosztályos) végzettség – bár manapság egyre inkább középszintű végzettség az elvárás. Az említett munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek egy maximum egyéves betanítási folyamat során elsajátíthatók. A munkavállaló szakmai ismeretei kizárólag a közvetlen feladataira vonatkoznak. Jellemző továbbá, hogy a betanított munkások egy ismétlődő, rutinszerű munkafolyamatot végeznek (általában gyárakban, szalag mellett dolgoznak). Betanított munkásokból, segédmunkásokból óriási a hiány - az álláskereső oldalakon az egyik leggyakrabban hirdetett munka a betanított munka. A magyar munkaerőpiacon egészen egyszerűen nincs elég betanított munkás – ahogyan bolti eladó, vagy programozó sincs. A hiány mellett folyamatos, nagyfokú fluktuáció (munkaerővándorlás, gyakori munkahelyváltás) is megfigyelhető. A betanított munkások átlagosan bruttó 1000 forint körüli órabérért dolgoznak. Ha ehhez a bónuszokat és pótlékokat is hozzávesszük, kiderül, hogy a betanított munkások átlagos havi bére (juttatásokkal együtt) bruttó 250 000 forint körül mozog. A munkaerő odacsábítása és megtartása érdekében sok helyen kiegészító juttatások is várnak a betanított munkásokra (pl. teljesítménybér (az alapbéren felül), illetve a munkábajárási költségek fedezése (pl. benzinpénz, tömegközlekedési bérlet stb.)). A segédmunka is betanított munka, de általában nem gyári munkát jelölnek vele, hanem egyes szakterületeken (pl. építkezés, étkeztetés, takarítás) elvégzett legegyszerűbb, végzettséget nem igénylő munkák (bontás, anyagmozgatás, mosogatás, zöldségpucolás stb.) összefoglaló neve.